halolaj a zsírégetéshez-valóban segít-e formában?
1. Bilo, H. J. és R. O. Gans, halolaj: csodaszer? Biomed Gyógyszerész, 1990. 44(3): 169-74. p.
6. Haberka, M., ill., N-3 többszörösen telítetlen zsírsavak a korai kiegészítés javítja az endothel funkció ultrahangindexeit, de nem gátlók nélkül akut miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél: n-3 PUFA kiegészítés akut miokardiális infarktusban. – Clin Nutr, 2011. 30(1): 79-85. p.,
14. Liu, J. C., et al., Hosszú láncú omega-3 zsírsavak és vérnyomás. – Amália, 2011. 24(10): 1121-6.
29. Kabir, M., et al., A 2 mo n 3 többszörösen telítetlen zsírsavakkal történő kezelés csökkenti az adipozitást és néhány aterogén tényezőt, de nem javítja az inzulinérzékenységet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nőknél: randomizált, kontrollált vizsgálat. Am Clin Nutr, 2007. 86(6): 1670-9.
34. Kunesova, M., ill.,, Az N-3 többszörösen telítetlen zsírsavak és a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend hatása egy rövid távú súlycsökkentő kezelés során a súlycsökkenésre és a szérum zsírsavösszetételre súlyosan elhízott nőknél. – Physiol Res, 2006. 55(1): 63-72. p.
40. Clarke, S. D., a génátírás többszörösen telítetlen zsírsavszabályozása: az energiaegyensúly és az inzulinrezisztencia javítására szolgáló mechanizmus. – Bródy, 2000. 83 Suppl 1: p. S59-66.
49. Ugrás, D. B., et al., Étrendi zsír, gének és az emberi egészség. Adv Exp Med Biol, 1997. 422. p., 167-76.,
55. Berdanier, C. D. és N. Moussa, genomika és proteomika a táplálkozásban. 1. Szerk. 2004: CRC Press.
62. Worgall, T. S., et al., Többszörösen telítetlen zsírsavak csökken kifejezés a projektpartnerek a szterin szabályozási elemek által csökkenő szintje érett szterin szabályozási elem-kötő fehérje. J. Biol Chem, 1998. 273(40): p. 25537-40.
63. Xu, J., et al., A szterol szabályozó elem kötő fehérje – 1 expresszióját az étrendi többszörösen telítetlen zsírsavak elnyomják., A lipogén gének többszörösen telítetlen zsírok általi elnyomásának koordinálására szolgáló mechanizmus. J. Biol Chem, 1999. 274(33): p. 23577-83.
66. Kersten, S., B. Desvergne és W. Wahli, a PPARs szerepe az egészségügyben és a betegségekben. – Természet, 2000. 405(6785): 421-4. o.
70. Power, G. W. és E. A. Newsholme, diétás zsírsavak befolyásolják a mitokondriális karnitin-palmitoiltranszferáz I aktivitását és metabolikus kontrollját patkány szív-és vázizomzatban. – Diósgyőr, 1997. 127(11): p. 2142-50.
72. Krey, G., et al.,, Fatty acids, eicosanoids, and hypolipidemic agents identified as ligands of peroxisome proliferator-activated receptors by coactivator-dependent receptor ligand assay. Mol Endocrinol, 1997. 11(6): p. 779-91.
73. Reddy, J.K. and G.P. Mannaerts, Peroxisomal lipid metabolism. Annu Rev Nutr, 1994. 14: p. 343-70.
76. Nedvidkova, J., et al., Adiponectin, an adipocyte-derived protein. Physiol Res, 2005. 54(2): p. 133-40.
78. Salehi, M., A. Ferenczi, and B. Zumoff, Obesity and cortisol status., Horm Metab Res, 2005. 37(4): 193-7.
79. Bjorntorp, P. és R. Rosmond, elhízás és kortizol. Táplálkozás, 2000. 16(10): 924-36.